új hónap, új állomás

már rég nincs arról szó, hogy lemenjek anyához süteményt enni, vagy hogy kapjak az unokahúgom tortájából, amikor nálunk is megünnepeljük őt. nincs szó arról, hogy a büfében a hosszúkávén és presszókávén kívül mást is vegyek magamnak, meg arról se, hogy rácuppanjak a nutellás üvegre/gyümölcsjoghurtra/frissen sült brownie-ra. és persze sose szólt arról a fáma, hogy kiló- illetve literszámra tömjem magamba a lasagnát, a feta sajtot, olajbogyót, avokádót vagy mézet, mert ezeket sose szerettem. bevallom, volt olyan időszak, amikor néha megettem egy péksüteményt és elég sok édességet ettem, az első igazi bingémkor befaltam háromnegyed tepsi meggyes piskótát, ami puha édes és meleg volt, imádtam. aztán mostanában meg szokásom, hogy mindenből "csipegetek". csipegetés alatt értem a konyhában járkálást, miközben megeszem a majdnem egész fazék tejbegrízt, a fél fazék sonkás tésztát, egy narancsot vagy almát, beleeszem az összes fajta főételbe, felzabálom a fügét, aszalt vörösáfonyát, napraforgómagot és mogyorót; és volt olyan is, hogy egymás után öt tányér paradicsomlevest ettem, utána pedig meg is vacsoráztam. ez undorítóan sok, nem is tudom, hogy fér el bennem ennyi kaja. mindig el tudok képedni a gyengeségemen és nevetséges vagyok, amiért megtervezem, mit eszem másnap, utána meg a totál ellentétét csinálom.
tegnap szerencsére megálljt tudtam parancsolni magamnak és kettő után már nem ettem egy falatot sem -ilyen is régen volt. ó, és a kávét is próbálom tovább csökkenteni, ami azt jelenti, hogy ma reggelihez citromos teát ittam a jól megszokott kávé helyett -ez utoljára minimum másfél-két éve fordult elő. szóval haladok azért, és amióta csak egészséges ételekből zabálok -ha zabálok-, azóta nem mentem negyvenöt fölé még véletlenül sem. ennek ellenére (mármint az egészséges étkezés ellenére) folyamatosan hullik a hajam, bár szerencsére nem olyan durván és pluszba most először életemben, kimaradt a menseszem is. sokszor volt már, hogy késett és anyának azt hazudtam, hogy megjött -most is ez volt- de utána rendszerint mégis helyre állt a rend. most viszont utoljára januárban volt valamikor. istenem, teljesen rendszertelen már mióta! ráadásul az ízületeim furcsán kattognak és ropognak, ami nem gondolnám, hogy jó jel. viszont a hasam kockásodik, csak nem kéne minden estére eltakarnom a papikálással, akkor talán csodajó alakom is lehetne. van rá egy hónapom, hogy szép legyek a tavaszra, nyárra. tegnap nem rontottam olyan bődületeset és tornáztam is. ma meg egész jól haladok. csak kitartás kell és nyugalom, meg persze pontosan követhető menetrend. ez a következő:

1. továbbra sincs semmi fehér liszt/fehér cukor/édesség 
2. a napi három, esetleg két étkezést tartani, minél több fehérjével és zöldséggel 
3. heti legalább ötször tornázni/futni/biciklizni 
4. napi egy liter zöld tea és két liter víz 
5. leállni a zabálásokkal, betartani az öklömhöz mért étkezéseket (tudniillik, a gyomrunk akkora, mint az öklünk. én próbálom elhinni ezt, de lehetetlen, hogy annyi kaja elférne ott benn, amennyit néha képes vagyok összeenni)