megettem mindent, amit nem kellett volna. a reggelem jó volt, a reggel majdnem mindig jó. éjszaka azt álmodtam, hogy a barátnőm -aki szintén nem eszik normálisan- sokkal kevesebbet eszik nálam. sajnos ez tényleg igaz. a lényeg, hogy reggelire ettem egy kis szelet tönkölybúzás pirítóst szendvicsként, egy almát meg kávét. aztán megterveztem egy szép kis kajálást, amit sajnos valóra váltottam. a nagyszünetben megettem a hiperegészséges szendvicsem és vettem hozzá három deci hosszúkávét, mert miért is ne. mégy egy alma. utána pedig hazajöttem és negyven percen keresztül folyamatosan zabáltam és tömtem magam. minden fellelhető kajával kipárnáztam a gyomrom. került bele sonkás tejfölös tészta, narancs, natúr joghurt, rengeteg natúr kukoricapehely, füge, mazsola, kávé és szeletelt mandula. leírni is szörnyű, pedig volt már ennél rosszabb is. persze nem csoda, hogy féktelenül zabálok -jövőhéten felvételi.
sokkal kevesebbet akarok enni, de aztán az agyam ellenáll és megeteti mindenfélével a testem. tornázni is utoljára hétfőn tornáztam -bár akkor intenzíven és sokat, még a fiúkkal is végigfociztam egy órát- de azóta egyáltalán nem volt időm. ma már fogok és hétvégén megyek futni, ha jó idő lesz. hétvégén keveset eszem majd. és ma kikerülöm valahogy a vacsorát.
hat nap múlva, a felvételim napján lesz három hónapja, hogy nem ettem édességet. (fontos számon tartani, nehogy elfelejtsem)
februárban kimaradt a mikulás
ezt kéne szem előtt tartanom, nem a kényszert, hogy szénhidrátot és fehérjét raktározzak magamnak minimum jövő karácsonyig. (mivel a szervezetem kiéhezett ezek szerint az előbb említett dolgokra, ezért több fehérjét fogok enni, de a szénhidrátot a minimum szinten fogom tartani, és rászokom a teára, a hosszúkávét pedig heti egyszer engedélyezem magamnak)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése